A-8081 Heiligenkreuz a. W., Friedensplatz 1, Tel: +43 (0)3135/82625

Lelki súlypontok


A Csend Háza 1979 óta létezik. Kezdettől fogva azon igyekeztünk, hogy ne legyünk közömbösek az egyházmegye iránt, hanem a kor szükségleteinek megfelelően kialakítsuk saját képünket. Ennek megfelelően a következöket hangsúlyozzuk:
  • Elmélkedés

  • Szentírás

  • Ferences lelkiség

Elmélkedés és csend

Az elmélkedés hozzájárul a felfokozott életritmusunkból való kitöréshez. Elsősorban azon igyekszünk, hogy a minket felkereső embereknek olyan csendes helyet biztosítsunk, ahol biztonságban érezhetik magukat. Mottónk: Menj csendben, és magadra találsz, fordulj magadba, és megtalálod Istent; menj Istenhez, és megtalálod önmagad az élet középpontjában.”
Hogyan mutatkozik meg ez konkrétan: mindennapi életünk programja a napi háromszori imához igazodik, hosszú csendes időtartammal reggel, délben és este. A közösen eltöltött csendes időszakok és elmélkedések is ebben nyújtanak segítséget. Igyekszünk kerülni mindazt, ami elvonja a figyelmünket saját magunkról (például nálunk nincs lehetőség tévénézésre).
A cél: kibékülés önmagunkkal, képességeinkkel csakúgy, mint gyengeségeinkkel és korlátainkkal. Ehhez mindenkinek sok türelemre van szüksége. Csak lassan nyerem vissza olyan mértékben belső szabadságomat, hogy megszabaduljak a saját magam állította elvárásoktól, illetve a környezetem irántam tanúsított elvárásaitól. Csak az tud békében élni a többiekkel, aki saját magát is el tudja fogadni.
Csendben az ember jobban figyel Istenre, nyitottabb a vele való találkozásra, aki azt szeretné, hogy nekünk életünk legyen és az bőséggel legyen.


A Szentírás

Isten Igéje a keresztények tápláléka. Ám ebből a szempontból az emberek többsége alultáplált. Fájdalmas azt látni, hogy a katolikusok közül milyen kevesen ismerik valójában a Szentírást és milyen kevés időt szánnak az olvasására. Erre nézve sokat tanulhatunk az evangélikus-lutheránus testvéreinktől. Nekünk, katolikusoknak gyakran fontosabbak a tudományos előadások, tanulmányok és a különböző intelektuális vetélkedők, mint a saját életünkkel való szembesülés. Itt magáról az emberről van szó teljes valóságában. A csak az érzelmek fontosságát hangsúlyozó vallásosság könnyen fanatizmushoz vezet, más szempontból viszont a kizárólag racionális érveket és magyarázatokat kereső vallásosság hamar kiürül, és nem támogatja az egyént és az életet.
A Szentírással való közelebbi kapcsolat kialakítása mindenképpen az EMBERHEZ vezet. A világhoz való közeledés és a világ iránt való nyitottság az egészséges kereszténység jele. Isten minden embert külön meghív. Nem bújhatok el a MI háta mögé. Felelősségem van. Magától értetődő, hogy mindig szükségünk van olyan emberekre, akik mellettünk állnak, kísérnek utunkon, erősítenek és figyelnek ránk. Minket, keresztényeket azonban az Isten iránt megnyilvánuló bizalom jellemez, amely életünk forrása és célja. A bibliai témákra épülő tanulmányok és beszélgetések, a közös liturgiák és a Szentírásból merítő prédikációk mellett kirándulásokat is szervezünk a Szentföldre, Szent Pál útvonalain stb.


Ferences lelkiség

A mai időben, amikor az utca minden sarkán közönybe ütközünk, és a restauráció hulláma egyre erősebben érződik a politikában és az Egyházban, a ferences lelkiség és szellemiség, a maga nyitottságával és széles körű hivatásával mind fontosabb szerephez jut. Assisi Szent Ferenc, Jézus példájára, saját elhatározásából, önként választotta a társadalom alsó rétegei felé vezető utat. Az az Egyház, amely elsősorban a magasabb rétegek felé, hatalomra törekszik, úgy gondolja, hogy az Evangéliumot erőszakkal és szigorú szabályokkal (például a szentségekből való kizárás, a kellemetlen kritikus beszéd és írás tiltása) kell hirdetni. Mindez gyakorlatilag a jézusi tanítás elárulásának óriási veszélyét jelenti. Szent Ferenc nem változtatta meg az életről és az evangéliumról alkotott véleményét és szemléletét sem az apjával, sem az Egyházzal sem pedig a társaival folytatott vitákban, beszélgetésekben. Ő arra tanít, hogy a belső hangra figyeljünk, és megéljük legalább azt a keveset, amit eddig az Evangéliumból megértettünk. Az Evangélium lelkisége éppen a világ iránti nyitottsághoz vezet, amely nem zár ki egyetlen embert sem. Így, a más vallások és kultúrák megismerése, a velük való kapcsolat alapvető és szerves része életünknek és emberiség szolgálatába állított tevékenységünknek.


DE EN FR HU HR RO RU